Az elmúlt napokban felbolydult a hazai vállalkozói világ: a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójának (KATA) alapvető újraszabályozásáról szóló törvénytervezetet. Visszatérhet a céges számlázás, újra beléphetnek a mellékállásúak, és 22 millió forintra nőhet a keret – de mielőtt pezsgőt bontanál, nagyon fontos tisztázni a részleteket és a feltételeket!
A legfontosabb szabály az elején: EZ MÉG CSAK TERVEZET!
Könyvelőként az első és legnyomatékosabb tanácsom: most senki ne kapkodjon, és semmiképpen ne módosítsa vagy szüntesse meg elhamarkodottan a meglévő adózási formáját!
A nyilvánosságra hozott dokumentum egy törvénytervezet, amelyet a parlamentnek még meg kell vitatnia, módosíthatja, és meg kell szavaznia. Csak akkor válik hatályos jogszabállyá, ha megjelenik a Magyar Közlönyben. A tervezet a jelenlegi formájában 2027. január 1-jei hatálybalépéssel számol. Addig a jelenlegi szabályok – azaz a 2022-es szigorítás óta élő, kizárólag lakosságnak számlázó, főállású kisadózás – érvényesek.
Mit tartalmaz az új KATA-tervezet? Az 5 legfontosabb változás
Ha a törvényjavaslat jelenlegi formájában lép életbe, a hazai kisvállalkozók jelentős része számára nyílhat újra meg egy egyszerűsített, kiszámítható tételes adózási lehetőség. Nézzük pontról pontra a lényeget!
1. Újra lehet számlázni cégeknek és szervezeteknek (de van egy csavar!)
A 2022-es KATA-szigorítás legfájóbb pontja az volt, hogy a kisadózó kizárólag magánszemélyeknek (B2C) számlázhatott, a kifizetői (B2B) számlázás azonnali KATA-kiesést vont maga után. A tervezet most ezt a tiltást feloldaná: a kisadózó ismét számlázhat belföldi és külföldi társaságoknak, intézményeknek is.
A csavar: a 15%-os kiegészítő adó. A jogalkotó nem szeretné, hogy a korábbi bújtatott munkaviszonyok kontroll nélkül visszatérjenek. Ezért a tervezet szerint a kifizetőktől (cégektől) származó bevételre egy 15%-os kiegészítő adót kell fizetni, de ebből levonható az adott évben már megfizetett havi tételes adó összege.
2. Éves bevételi keret: 18 millióról 22 millió forintra
A jelenlegi 18 millió forintos éves KATA-keret 22 millió forintra emelkedne. (Tört év esetén természetesen továbbra is havi arányosítással kell számolni, ami havi mintegy 1,83 millió forintos mozgásteret jelent).
3. Újra beléphetnek a mellékállású vállalkozók, nyugdíjasok és diákok
Ismét választhatnák a KATA-t azok, akik heti legalább 36 órás munkaviszony mellett vállalkoznak, valamint a saját jogú nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók. Számukra a tervezet szerint havi 50 000 forint lenne a tételes adó összege.
4. Főfoglalkozásúak tételes adója: havi 100 000 forint
A főállású egyéni vállalkozók havi tételes adója 2027. január 1-jétől havi 100 000 forintra emelkedne (a korábbi 50 000 forint helyett). A tervezet szerint 2028-tól pedig a havi összeg automatikusan igazodna a minimálbérhez, így nem igényelne minden évben külön törvénymódosítást.
5. Kik maradnának ki továbbra is?
A KATA-t a tervezet szerint is kizárólag egyéni vállalkozók választhatják. Betéti társaságok (Bt.), közkereseti társaságok (Kkt.) vagy egyszemélyes Kft.-k a tervezet szerint sem térhetnének vissza a KATA hatálya alá.
Mit mond pontosan a törvénytervezet? Szó szerinti idézet
A jogszabálytervezet 7. § (1) bekezdése az adó mértékéről így fogalmaz:
„7. § (1) A tételes adó mértéke havonta, ha a kisadózó
a) főfoglalkozású kisadózónak minősül,
aa) 2027. január 1-jétől 100 ezer forint,
ab) 2028. január 1-jétől a tárgyévet megelőző év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdés szerinti adómérték és a Tbj. 25. § (1) bekezdés szerinti társadalombiztosítási járulék együttes mértékével meghatározott összege; [...]
b) nem minősül főfoglalkozású kisadózónak, 50 ezer forint.”
Mit jelent ez lefordítva? Azt, hogy a főállású kisadózók havi terhe duplájára (100 ezer Ft-ra) nő, de cserébe magasabb társadalombiztosítási ellátási alap (nyugdíj- és táppénzalap) társul hozzá, mint a régi 50 ezer forintos adónál, amelyből alig képződött nyugdíj.
Hogyan működne a 15%-os céges kiegészítő adó a gyakorlatban? Egy érthető számpélda
Nézzük meg egy egyszerű, életszerű példán, hogyan kellene számolni, ha egy főállású kisadózó cégeknek számláz:
- Eset: Főállású egyéni vállalkozó vagy, egész évben KATA-s (12 hónap × 100 000 Ft = 1 200 000 Ft befizetett tételes adó).
- Bevétel: Éves szinten 10 000 000 Ft bevételed keletkezik, amely teljes egészében céges ügyfelektől (kifizetőktől) származik.
- A 15%-os kiegészítő adó összege: 10 000 000 Ft × 15% = 1 500 000 Ft.
- A levonási szabály alkalmazása: Ebből az 1,5 millió forintból levonhatod az év során már megfizetett 1 200 000 Ft tételes adódat.
- Év végi fizetendő különbözet: 1 500 000 Ft − 1 200 000 Ft = 300 000 Ft.
- A teljes éves adóterhed: 1 200 000 Ft + 300 000 Ft = 1 500 000 Ft (azaz a 10 milliós bevételed pontosan 15%-a).
Látható, hogy míg a régi KATA-nál a 10 milliós céges bevételre 600 ezer Ft lett volna az adó, a tervezet szerint 1,5 millió Ft lesz. Ez magasabb, de még mindig kedvezőbb és sokkal egyszerűbb lehet, mint a klasszikus vállalkozói jövedelemadózás (VSZJA).
Összehasonlítás: KATA vs. Átalányadó
A jelenlegi helyzetben a legtöbb szolgáltató és szakember az átalányadózást választotta (a 2025 óta érvényes 45%-os általános költséghányad mellett). Vajon kinek érheti meg átlépni az új KATA-ba, ha a tervezet törvénnyé válik?
| Szempont | Új KATA (tervezet, 2027) | Átalányadó (45% költséghányad) |
|---|---|---|
| Adminisztráció | Rendkívül egyszerű, minimális könyvelési teher | Havi vagy negyedéves bevallások, göngyölítéses járulékszámítás |
| Céges számlázás | Engedélyezett (15% kiegészítő adóval, tételes adó beszámításával) | Teljesen szabadon engedélyezett, nincs megkülönböztetés |
| Főállású havi fix teher | 100 000 Ft / hó (bevételtől függetlenül) | Minimálbér/garantált bérminimum szerinti szocho és járulék (bevételtől függetlenül min. ~90-110 ezer Ft) |
| Mellékállású fix teher | 50 000 Ft / hó | Nincs minimális járulékfizetés, a mentes keretig (éves minimálbér fele) 0 Ft adó! |
| Nyereség (jövedelem) utáni adóteher | Évi 22 millió Ft bevételig nincs – a havi tételes adón túl a jövedelem után nem kell külön SZJA-t és járulékot fizetni | A mentesített keret (az éves minimálbér fele, 2026-ban 1 936 800 Ft jövedelem) felett a jövedelem után 15% SZJA + 18,5% TB-járulék + 13% szocho, összesen kb. 46,5% |
| Költségelszámolás | Nincs | Fix vélelmezett költséghányad (általánosan 45%, egyes tevékenységeknél 80% vagy 90%) |
Számpélda: évi 20 millió Ft bevétel, főállásban
Nézzük meg, mekkora a különbség egy alacsony költségű, főállású szolgáltatónál (egyszerűsített, kerekített számítás):
- Átalányadó (45% költséghányad): a 20 millió Ft bevételből 9 millió Ft a vélelmezett költség, így 11 millió Ft a jövedelem. Ebből 1 936 800 Ft mentes, a fennmaradó kb. 9,06 millió Ft után kb. 46,5% közteher jár: összesen nagyjából 4,2 millió Ft évente.
- Új KATA (tervezet): 12 × 100 000 Ft = 1,2 millió Ft évente, a nyereség után nincs további adó – feltéve, hogy csak magánszemélyeknek számlázol, vagy a cégektől származó bevételre nem keletkezik 15%-os kiegészítő adó.
A különbség tehát akár évi 3 millió Ft is lehet. Cégeknek számlázó vállalkozóknál viszont ezt a tervezet szerinti kiegészítő adó jelentősen csökkentheti, ezért ott egyedi számítás kell.
Kinek lehet ideális az új KATA a tervezet alapján?
- Alacsony költségű, magasabb bevételű főállású szolgáltatóknak: (pl. IT-fejlesztők, tanácsadók, grafikusok, fordítók, oktatók), akik évi 12–22 millió Ft közötti bevételt érnek el cégektől vagy lakosságtól, és az átalányadóban a mentes keret feletti, kb. 46,5%-os jövedelemteher már komoly összeg lenne számukra.
- Kiszámíthatóságot keresőknek: akik nem szeretnének havonta változó járulékösszegekkel és bonyolult göngyölített képletekkel bajlódni.
Kinek NEM éri meg?
- Alacsonyabb bevételű mellékállásúaknak: az átalányadózásban az éves minimálbér feléig (2026-ban 1 936 800 Ft jövedelemig, ami 45% költséghányaddal kb. 3,5 millió Ft bevételnek felel meg) egyetlen forint SZJA-t és járulékot sem kell fizetni. Nekik a havi 50 000 Ft KATA kidobott pénz lenne!
- Anyagigényes, kereskedelmi tevékenységet folytatóknak: webáruházaknak, építőipari kivitelezőknek, ahol magas a beszerzési költség – nekik a KATA sosem volt és most sem lesz megfelelő.
Mit tegyél most konkrétan vállalkozóként?
- Ne mondd le az átalányadót, és ne kapkodj! Amíg nincs megszavazott törvény és kihirdetett végrehajtási rendelet, minden vállalkozói döntést a hatályos 2026-os szabályok szerint kell meghozni.
- Nézd meg az idei számaidat! Gyűjtsd össze, mennyi bevételed volt magánszemélyektől és cégektől, és mekkora volt az éves költséged.
- Egyeztess a könyvelőddel november-decemberben! Amikor a parlament elfogadja az őszi adócsomagot, kérj egy összehasonlító kalkulációt a könyvelődtől a 2027-es évre. Egy jó könyvelő forintra pontosan megmutatja, melyik adózási móddal jársz a legjobban.
Személyre szabott kalkulációt szeretnél a vállalkozásodra? Bizonytalan vagy, hogy az átalányadó vagy a leendő új szabályozás illik-e jobban a terveidhez? Keresd irodánkat bizalommal elérhetőségeinken, és segítünk a legoptimálisabb döntés meghozatalában!